Élet képe Elcsodálkozik az életMikor karjaimba téved Vágyott múltak mennek Ott kellene most lennem Nem vagyok, már nem Saját képet festek! Rajta én, s az élet Furcsa az arcom: félek Ha nem jó, hát fess mást Mondom neki, s hogy lásd, Azt a furcsa színes pacnit; Ez egyszer Te teremts mást Munkához is lát az élet Elkészít egy kedves képet Jó lesz, - mondom-, jó lesz hát Csak nem én vagyok, de fátylat rá | ||||
Pánti Mária (2011. március 3.)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése