Vízből vétetett Te, ki a víz útjába állsz(avagy a vízöntő dala) Hát jól vigyázz! Mert emberedre találsz Ha nem tudsz úszni, elvisz az ár Emlék vagyok, köddé válok Csak a nyomaimat találod A napsugár az, mire várok Aláhullok, felszáradok Nyugodt vagyok, sima vagyok Útjaimat nem tudhatod Ne kavarj fel, ne ismerj meg Tisztán tartom gyermek lelked Békésen, vagy haragosan Utat török, szikla hasad Ha nem ismered természetem Ne játssz velem. Ne játssz velem! Csermely vagyok, folyó vagyok De ha kell, hát felduzzadok! Csengő hangú hűs patak, Vagy szökőár egy perc alatt Ezer évnek hordalékát Nézd, itt viszem, ne kívánd hát Hogy megmutassam, amit tudok Csak fogadd el azt, mit adok | ||||
Pánti Mária(2010. november 27 |
2011. március 14., hétfő
Vízöntő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése